2012. december 27., csütörtök

K.b. 2.rész

Naszóval, lássuk csak, hogy is folytatódott... :)
Beszámoltam már nagy vonalakban arról, hogy a suliban már megünnepeltük egy kicsit előre is, és, hogy az angyalkám az idén egy kicsit előbb hozta a karácsonyfát. Történt ugyanis, hogy mostanság nagy barátság kezdett kialakulni a handmade dolgok  és köztem. Ezért az idén a karácsonyfámra kizáróan csak saját kezemmel készített dolgokat aggattam. Nem volt nehéz, imádok ilyesmikkel foglalkozni, mondjuk, ha időm engedte volna, még szebb is lehetett volna. De sebaj. Nálam aratott, és mások is csak dicsérgették ( remélem nem csak megszokásból :P ).




    A díszeket kicsike kezem varrta mind.
Alapanyaguk filcből van. Most ez nagyon hódít, és én is ki akartam próbálni. Nem nehéz dolog.. Nem kell nagy kézügyesség sem. Igaz, hogy ha nem vagy türelmes, nem fogsz két padlóhoz vágásnál többre jutni :)) Szóval a kulcsszó: türelem. :D


Aztán varrni szerettem volna valami mást is. És mivel fanatikus Rudolf rajongó vagyok karácsonykor, ez volt a legjobb ötletem. Vagyis gondoltam én. Mert a végeredmény egy kicsit másra kezdett hasonlítani :)) Ti mit láttok benne?
Legtöbb megjegyzés szerint ez egy szarvval született elhízott malac :)) Na hát igen. Fantázia kérdése.
Aztán hogy ez a csodabogár, izéé malac ne szomorkodjon egyedül, varrtam neki egy társat is. Persze ő sem maradhatott megjegyzések nélkül :))
Igen. Ő egy szemtelen szarvval született elhízott malac. Lustaságomból adódóan már nem kapott szemet, sebaj... Néha jobb nem látni a valóságot. Egyszer még meg is köszönheti nekem.
 Naa de megmutatom teljes egészében ezt a csodafát :)
Nekem egy kicsit olyan amerikai fílingesnek tűnik, de persze ezt csak én gondolom így. S ha most az jönne, hogy a fa lemarad a természetességektől, akkor csak annyit mondanék, hogy volt igazi fenyő is a lakásba. Nem szállok vitába egyik megoldás megvédéséért sem, bárki bármit választ, jó tudni, nem ez teszi a karácsonyt karácsonnyá.

Ééés itt még nagyon nem ért véget... :)


2012. december 26., szerda

Karácsonyi beszámolóm 1.rész

Itt volt, szívembe költözött egy kicsit a karácsony csodája. Békében és szeretetben ünnepeltünk egy darabig. Én izgatottan vártam és öröm volt tudni, hogy ez a karácsonyom egy kicsikét másabb a többinél. Az is volt. Deee kezdjük az elején. :)
 Hetek óta erre készültük. Mért használok többes számot? Mert ezt az ünnepet egyetleneimmel együtt eltölteni volt az igazi. Nekünk neeem egy nap volt, vagy háárom, egy egész hónap legalább. Készülődtünk, arra, hogy beengedünk valami alázatosat a szívünkbe, valami mély érzést, tisztát és igazit: a SZERETETET. Szertetetet a világ iránt, embertárasaink iránt, mindenkiért érzett érzést önzetlenül.
így kezdődött minden, még jóval az ünnep előtt és sose gondoltam volna, hogy hogyan fog folytatódni. Meglepetés volt bőven, jó is és rossz is... 

2012. december 19., szerda

Kis ünnep, szép nap.

Ma egy kicsit előre is megünnepeltük a karácsonyt. Olyan hangulatom támad hirtelen, hogy haza jöttem és megbeszéltem az angyalkával, hogy hozza el hozzám még ma a karácsonyfát, mert nem bírom tovább. Ő meg meghallgatott, estére már itt villogott a szobámban. :)
Ilyen voltam:
Felső: Atmosphere
Nadrág: Bershka
Cipő: Solo Donna

2012. december 18., kedd

Emlékeztek még ráám? :)

Neeem szeretnék nyafogni, hogy miért telt el ennyi idő blogírás nélkül... Csak szeretnék mutatni valamit, nem újat, csak azt, amit eddig:
Sok mindent szeretnék megosztani veletek.  Megpróbálok rendszert alakítani újra. Remélem ismét élvezni fogjátok. :)